Bababőr – a csecsemők bőréről - interjú

ToryVera 2A testünket körülvevő környezet tudtunk nélkül is ártalmas lehet a bőrre. A veszélyforrások számossága szinte felsorolhatatlan. Az egészen pici gyermekeknél pedig hatványozottan jobban kell figyelni, hiszen az ő bőrük sokkal érzékenyebb idősebb társaikénál. A témakört Dr. Tory Verával a Szent János Kórház Gyermek-, koraszülött és csecsemőosztályának neonatológus (újszülöttgyógyász) szakorvosával jártuk körbe.

 

1. Az egészen pici gyermekek (pelenkások) bőre miben különbözik a felnőttekétől?
A koraszülöttek és újszülöttek bőre sokkal vékonyabb, az úgynevezett barrier funkciója – mely részlegesen megakadályozza a bőrre kerülő anyagok felszívódását, a másik oldalról pedig akadályozza a bőr víz- és elektrolit tartalmának kiáramlását védve a szervezet belső állandóságát – kevésbé hatékony, mint a felnőtteké.
A bőr külső hatásokkal szembeni sérülékenységét fokozza a keskenyebb szaruréteg, a hám és kötőszövet lazább szerkezete, a faggyúmirigyek éretlensége, továbbá a verejtékmirigyek kivezető nyílásainak duzzanata, melynek ezáltal csökkent működése tapasztalható és meglehetősen könnyen elzáródik.
Fejletlen továbbá a hőszabályozás képessége is, mivel a verejtékmirigyek csak 7-8 hónapos korra érik el a teljes érettségüket. Emellett hiányzik még a bőr úgynevezett “védő baktériumrétege” is.

 

2. Milyen bőrbántalmakat azonosíthatunk? Gondolok itt a száraz bőrre, ekcémára, meleg-kiütésre, tejkiütésre? Milyen módon, formában jelentkeznek ezek?
Az újszülöttek közel kétharmadánál jelentkezik valamilyenfajta bőrelváltozás, melynek legnagyobb része átmeneti, ártalmatlan.
- Az élet első heteiben az orron és az arcon a verejtékmirigyek fejletlenségéből adódóan kis fehér, apró kiütések jelenhetnek meg, kezelést nem igényelnek pár, hónap alatt maguktól elmúlnak.
A verejtékmirigyek éretlensége miatt nedves meleg környezetben gyakran előfordulhat a verejtékmirigyek gyulladása. Ekkor az arcon, a háton és a gluteális régióban (az oltások beadásakor preferált testtájak, területek) hólyagocskák, piros bőrelszíneződés észlelhető. Megelőzésképp fontos a megfelelő hőmérséklet biztosítása, szellős, réteges öltözködés.
- Hasonló tűszúrásnyi sárga pici pontokként láthatjuk a faggyúmirigyek túlműködésének köszönhetően létrejött papulákat (kiütés), melyek anyai hormonhatás következményei.
- A kérdésében említett meleg-kiütés: láz, párás levegő, nagyon meleg környezet, túlöltöztetés hatására alakulhat ki. Ekkor a mirigyek kivezető nyílásában a szaru megduzzad, a váladék elfolyása akadályozott. Apró hólyagok jelentkeznek vörös udvarral, arcon, háton, mellkason, gluteális tájékon. Ez egy átmeneti állapot, a fenti környezeti faktorok megszüntetésével általában orvosolható probléma.
- Felmerülhet továbbá bőrhámlás, amely leggyakrabban túlhordott csecsemőknél fordulhat elő. A felületi bőrhámlás főként a kezeken, lábon, csuklón, bokán jelentkezhet, ami két hetes korra általában spontán megszűnik, és jellemzően nem hajlamosít későbbi bőrbetegségek kialakulására, gyakorlatilag ártalmatlan.
- A pelenkakiütés az egyik leggyakoribb csecsemőkori bőrbetegség, a vizelet és a széklet, irritáló hatása váltja ki, mely a bőr kipirosodásához, felmaródásához vezet. Gyakran előforduló bőrbetegségek 0-2 éves korú gyermekeknél. A kiütések megjelenését követően a gombák és baktériumok is elszaporodhatnak ezen a területen, javasolt a gyakori pelenkacsere és naponta többszöri hidratáló popsi-krém használata, szükség esetén gomba illetve baktérium ellenes krém alkalmazása. Jótékony hatású, ha hosszabb- rövidebb ideig szabadon hagyjuk a bőrfelületet mielőtt ismét pelenkáznánk a gyermeket. A „popsi” krém megelőzi, enyhíti a pelenkadermatitisz okozta tüneteket, szárazon tartja, hámosítja a bőrt, gátolja a fertőződést.
- Az atópiás dermatitisnek (ekcéma) az életkor szerint három típusát különböztetjük meg: csecsemőkori, gyermekkori, felnőttkori. Esetünkben a csecsemőkori bőrprobléma a kérdés, mely 3-6 hónapos korban kezdődik, többnyire a hajas fejbőrön, majd az arcon, homlokon jelenik meg érdes felszínű, sárgás-vörös papulák formájában, a száj és a szem körüli területet általában elkerüli. Gyakran viszket, mely a csecsemőt nyugtalanná teheti.
A gyermekkori ekcéma kezelésében elsődleges jelentősége van a bőr kiszáradásának megelőzésének.  A rossz közérzetet okozó viszketés kezelésére antiallergikum adható. Amennyiben nem kerül sor az időbeni beavatkozásra, akkor az ekcémás területek felülfertőződhetnek, hólyagossá, majd pörkössé válhatnak. Ennek elkerülésére javasolt a száraz, viszkető bőr rendszeres ápolása, gyors fürdetés alkalmával mosakodó krém használata, ezt követően a zsírozó kenőcs alkalmazása, rosszabb esetben bőrgyógyászati gondozásba vétele. A gyermekek az ekcémát 75%-ban a serdülőkor elérésekor kinövik.
Ahogyan a pici gyermekek bőrének jellemzésekor már elhangzott az újszülöttek és csecsemők bőrének a hatóanyagok átjutásával, felszívódásával szembeni ellenálló képessége, vékony bőrük miatt "áteresztő". A bőrön alkalmazott készítményekkel koraszülötteknél és újszülötteknél azért is kell óvatosan bánnunk, mert bőrfelületük testtömegükhöz képest jóval nagyobb, mely miatt egy adott bőrfelület kezelése esetén magasabb lehet az egy testtömeg-kilogrammra jutó hatóanyag-mennyiség.

 

3. Mire kell odafigyelnünk a bőrápolásnál? (fürdetés – fürdés, pelenkázás)
Érzékeny bőrű csecsemők számára kaphatóak speciális fürdető és bőrápoló szerek, melyek tartósítószer mentesek, hipoallergének, s olyan értékes összetevőket tartalmaznak, mint például a mandulaolaj, az F-, E-vitamin, s az omega 3-, 6 zsírsavak. Az összes bőrtípushoz használhatóak.
Fürdetésnél gondoskodjunk róla. hogy a fürdővíz víz optimális hőfoka 36-37C fok legyen, fürdőhabot lehetőleg ne használjunk, ugyanis nagyon kiszárítja a bőrt. A vízben a baba maximum tíz percet töltsön, a fürdetéshez használt gélt nedves bőrre vigyük fel, majd alaposan öblítsük le. Törölközéskor a bőrről könnyed mozdulatokkal itassuk fel a nedvességet, ne dörzsöljük, figyeljünk arra, hogy a hajlatok ne maradjanak nedvesek. Minden fürdetést követően használjunk testápolót.

 

4. Mire kell odafigyelnünk a gyermek környezetében?
A gyapjú, moher és műszálas anyagokból készült ruhanemű viselése, télen a lakás száraz levegője fokozza a bőrviszketést. Öltöztetésnél nagyon fontos, hogy ne öltöztessük túl melegen a babákat, az izzadás rontja mind a seborrheás (genetikailag kódolt, úgynevezett aktiválódó betegség, mint a herpesz), mind az atópiás bőrtüneteket.
Az élelmiszerek fogyasztása esetében, ha valamelyik étel igazolhatóan provokálja vagy rontja a bőrtüneteket, akkor azok kerülése javasolt. Magyarországon a leggyakoribb allergiát okozó ételek: a tej, tojás, szója és a búza.

 

5. Hogyan érdemes megválasztani a különböző ápolószereket, milyen összetevőket célszerű kerülni? (parabének, SLS, kőolajszármazékok)
- Az alkohol számára már nehezen átjárható az újszülöttek bőre, ezért a születést követően alkalmazható a 70%-os alkoholtartalmú készítmények egészen a köldökcsonk leeséséig - annak a fertőtlenítő ápolására, de az ép bőrrel való gyakori érintkezést a felmaródás veszélye miatt kerülni kell.
- A sodium-lauril-szulfát tisztító hatású anyag, ami samponokban, habfürdőkben és egyéb kozmetikai termékekben egyaránt előfordulhat. Erős bőrirritáló hatással rendelkezik, gyulladásos folyamatokat, kontakt dermatitiszt válthat ki.
- A parabének a tartósítószerek a kórokozó baktériumok, gombák készítményekben való megtelepedését akadályozzák meg. Vizes jellegű hidratálókban, samponokban, nedves törlőkendőkben is gyakran megtalálhatók. Lehetséges, hogy az egyes készítmények által okozott kontakt dermatitisz, kipirosodás a termékek parabén tartalmával függ össze.
- A propilénglikol számos kenőcsben megtalálható, és bőrégésszerű bőrirritációt válthat ki, különösen 5%-nál magasabb koncentrációban.

 

6. Egyre gyakoribb a túlérzékenység, amennyiben ez nem genetikai hajlam, hogyan védhetjük gyermekeink bőrét?
A túlérzékenység és az allergia kialakulását a környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják. Lehetőség szerint kerülni kell a bőrre ártalmas vegyi anyagok (kozmetikumok, mosószerek megválasztása) használatát. Fontos a szélsőséges időjárási viszonyoknak megfelelő védekezés is (a téli hideg, szeles, száraz levegő, vagy a nyári erős napsütés kedvezőtlenül hat a bőrre).
A táplálkozással kapcsolatos kérdések tekintetében széleskörű kutatások zajlanak. Ami biztos, hogy 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás javasolt. Amennyiben a családban atópiás betegség (ekcéma, szénanátha, allergiás asztma) előfordul, akkor 1 éves korig a hypoallergén tápszer adásától remélhetjük az allergiás tünetek elkerülését. Úgy tűnik viszont, hogy a leggyakrabban allergiát okozó ételek tiltása nem vezet eredményre és nem csökkenti a kialakulás veszélyét.

Kedves Doktornő! Köszönjük az interjút.
Dr. Tory Vera gyermekorvosról további információ itt olvasható!

Az interjút készítette: Tóth Ilona egészségügyi szakújságíró

Itt megtalál minket

2100 Gödöllő,
Gábor Áron utca 3

Elérhetőségeink

Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
+36 (28) 430-069

Nyitva tartás

Hétfő – Péntek
: 08:00 – 19:00
Szombat: 08:00 - 13:00

A honlap oldalain található gyógyszerrel kapcsolatos információk betegség esetén nem helyettesítik a szakember megkeresésének szükségességét.
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét